Az égetett kerámiacserép több olyan lényeges tulajdonsággal bír,
melyeket más tetőfedőanyagoknál nem lehet egyszerre megtalálni. Mivel a
kerámiacserép természetes anyagból tradicionális technikával készül,
így nincs szükség speciális felületkezelésre annak érdekében, hogy a
maximális időtállóság, és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóság
biztosítva legyen. A kerámiacserép színe napsugárzás hatására sem fakul
ki. Az UV sugárzásnak ugyanúgy ellenáll, mint a savas esőnek, vagy a
lúgos madárpiszoknak. A színtartósság tekintetében elég a kínai
agyaghadseregre, vagy a régészeti feltárások során előkerült többezer
éves kerámia amfórákra gondolni, melyek eredeti színüket máig
megőrizték.
A
kerámia tetőcserepek külső hatások majd mindegyike ellen megfelelő
védelmet nyújt: csapadék, szél, hó, napsugárzás, fagy, mechanikai és
vegyi igénybevételek. A csapadék ellen vízzáró tulajdonsága révén
megfelelő védelmet nyújt a kerámia cserép, mivel az agyag szerkezete
pórusos, így az éjszaka felvett párát nappal kiadja, pozitívan
befolyásolva a tetőtérben uralkodó klímát (mérsékeli a hőmérséklet és
páratartalom ingadozását). Ezután már azonban maximum annyi nedvességet
enged át, ami párologtatással könnyedén eltávozik. A szél ellen a
cserép kialakításánál lehet védekezni: könnyű formázhatósága révén úgy
alakíthatóak az egyes típusok, hogy nemcsak a mellettük fekvőkhöz
kapcsolódnak, hanem az alattuk és felettük elhelyezkedőkhöz is. Ezért,
ha a rögzítésre vonatkozó szabályokat betartja az építő, biztos
védelmet nyújt. A külső hatások közé sorolandó még a hőhatás, az éves
hőingadozás mértékét tekintve ennek figyelembe vételére bizony szükség
van. A nyári melegben a cseréptető akár 80 C° is lehet, míg télen
Magyarországon - 30 C°-ot mérve a hőmérsékletingadozás már 110 C°.
Mindez azonban meg sem kottyanhat a kerámiacserépnek, hiszen 950-1050
C°-on égetik készre. Pontosan ez adja azt a tulajdonságát is, hogy nem
éghető, ezért megfelel a magas tűzállósági fokozatú épületekhez is. Az
égetett kerámiának nemcsak károsanyag kibocsátása nincs, de melegség és
komfortosság érzetét kelti. Hosszú élettartama bizonyítottan 80-100 év.
Nemcsak új házak fedésére, de felújításoknál, állagmegőrzésnél is
kitűnően alkalmas.
A cserép
fajtái
Magyarországon a legelterjedtebb tetőburkolat
mindmáig a cserép. Az égetett agyag- és a betoncserepek mindig lécezett
tartószerkezetre kerülnek fel. A hagyományos égetett agyagcserép korszerű
fajtái mutatósak, hosszú életűek, színtartóságuk jó, hiba esetén egyszerűen
javítható a tető. A cserepek készülhetnek sima széllel vagy horonnyal.
Ugyanakkora felület fedéséhez az előbbiből több darabra van szükség, mert
nagyobb felületen kell takarniuk egymást ahhoz, hogy a tető tökéletesen védjen
a csapódó esőtől, porhótól.
A hornyolt szélű cserép oldalcsatornájával elvezeti a vizet, ezért kevesebbet
kell takarnia az alatta lévő cserépből. Formájuk szerint a cserepek lehetnek
hódfarkúak, egyenes, hegyes, illetve körszeletvágásúak, zsindelyhez hasonlóak
vagy gótikusak. A hódfarkú cserép a legkedveltebb cserépfajta; vörös, barna és
fekete színben kapható. Ma már az égetett agyagcserép-fedés is összetett
rendszert képez: az alapcserépen kívül kaphatók szegőcserepek, kezdő- és
befejezősori és félcserepek, kúpcserepek, rögzítőelemek, valamint a porhó
bejutását megakadályozó alátétfólia is.
Az utóbbi években itthon is tért hódított a betoncserép. Ezek méretpontossága
nagyobb az égetett agyagénál, vízzáróságuk, fagyállóságuk kiváló, állják a hó,
a szél nyomását, 80 éves élettartamukkal csak a rézlemez-fedés veszi fel a
versenyt. Egyszerűen felrakhatók, könnyen javíthatók, színtartóságuk nagy.
Hátrányuk, hogy a hagyományos cserepeknél is súlyosabbak, azért még erősebb
tetőszerkezet szükséges. Nehéz mozgatni, megmunkálni, erősen koptatja a drága,
gyémánt vágóélű korongot is.